Új Vietnam készül

Valószínüleg az utolsó a Nyugat számára.

Egy hír jelenet meg, miszerint komolyan felmerült, hogy amerikai “tanácsadók” menjenek Ukrajnába koordinálni a logisztikát, a fegyverszállításokat, a hírszerzést. Egyrészt ez már korábban is megvalósult, hiszen nagyon magas rangú amerikai1 és kanadai2 katonai vezetőket fogtak el az orosz fegyveres erők még Mariupolban, másrészt nyilt titok, hogy minden fontos hírszerzési adatot, műholdas felderítést megkapnak az ukrán fegyveres erők. A jelen hír arra utal, hogy megkezdik a hivatalos NATO jelenlétet Ukrajnában.

Pedig maga a háború, az Orosz Föderáció, bővebben a Feltörekvők (BRICS államok bővített értelemben) és a Nyugat (a NATO és szatellitjei) között már el is dőlt. Mivel az Ukrán Hadsereg képében és szereplésével a NATO mérkőzik Oroszországgal. Ukrajnát 2014 óta mindenképp, de tágabb értelemben 1991 óta a Nyugat készíti fel erre a mostani háborúra. A gazdaság területén – bár ezt inkább hagyjuk is (Hunter Biden) – a logisztikában, a kiképzésben, részben az átfegyverzéseben. Ahogy maguk az ukrán vezetők is emlegetik, Ukrajna a NATO gyakorló és bemutató terepe. A két elfogott tábornok és a valószínűleg velük lévő és szintén elfogott tisztikar a Donbass ellen felvonulásban lévő ukrán haderő valódi vezérkara volt. Ezért voltak Mariupolban, az Azovsztal erődjében. Nem, ott nem biológiai labor volt, hanem vezérkari irányítóközpont. A tényleges, nem a színházi valahol Kijevben. Tetszenek érteni? Ezért volt olyan fontos az elfoglalása és az elfoglalás módja is. A biológiai labor csak fedősztori volt még az oroszok részéről is. Azért, hogy a kotnyeles nézőközönség teljesen más irányban kereskedjen. Ez igaz a magukat lelkesen sztoriba vető biztonságpolitikai elemző céh tagjaira is.
Nos, ott szenvedte el a háborút eldöntő vereségét a NATO, tehát az USA vezette Nyugati (angolszász) koalíció. Mert ott az irányítás bukott meg, a vezetési elvek. Látszott is, hogy gyakorlatilag fejetlenné vált a felkészített sereg. Mostanra tért vissza valamennyire az irányítás, de már túl későn, mert közben súlyos technikai és lélektani vereséget is szenvedtek. A zöm, a derékhad elbukott. Ami most zajlik – nem tudom persze, hogy ezt felfogták-e a NATO vezérkarában – az utóvédharc, menteni a menthetőt. Bár szerintem még nekik sem világos, hogy mi is menthető még? Ebből a cikkből épp ez hallatszik ki.

Mit tudhatunk meg az elmúlt évtizedek amerikai és/vagy NATO háborúiból? Ha eléggé szemfülesek vagyunk, akkor azt, hogy a NATO direktívák, híres NATO standardok arra alkalmasak, hogy a Földön egy vagy legfeljebb két, erősen lokalizált, a Szövetséges (értsd: angolszász) erőknél egy vagy több nagyságrenddel gyengébb ellenféllel szemben lépjenek fel a siker reményében. A gyengeséget értem a technikai eszközökre is, de legfőképpen a szervezettségre.  Ezen kívül elengedhetetlen, hogy megszerezhessék a felderítési, logisztikai és légi fölényt. Hosszabb intenzív harcok már magát a Nyugatot is a földre dobnák. Ezt láthatjuk a szankciós politika kudarcában. A Nyugat gazdasága és társadalma már rég nem a termelésből él, hanem a 3. szektorból. Az USA gazdasági teljesítményében 2/3 részt tesz ki ez. Ez viszont csak, akkor működik, ha van gazdasági vérkeringés. A maradék termelés is Ázsia termelési bázisaitól függ. Alig pár nap készlettel rendelkeznek az üzemek, de a boltok is. Ugye emlékszünk? Ázsia és Afrika és Dél-Amerika a feltörekvők körébe tratoznak, akik a Nyugat egykori kifosztottjai. Nos, tőlük függ valójában a jólét errefelé…
Az ukrajnai háború pedig igazolta azt a korábbi gondolatomat, hogy hasonló vagy közel hasonló ellenféllel szemben biztosan alul maradnak. Oroszországgal szemben pedig egészen egyszerűen reménytelen vállalkozás lenne. Most mégis tovább tolják a biciklit ebbe az irányba. Onnantól kezdve, hogy  március 31-én lelőtték a talán Roger L. Cluotier altábornagyot szállító Mi-8-as helikoptert a projekt összeroskadt. Egy hónapra rá meglett Cadieu is. Persze, tudom véletlen, meg orosz propaganda. De azóta teljes Luganszk oblaszty orosz ellenörzés alá került, napi 500-1000 fős veszteséget szenved az “ukrán” haderő. És eltűnt valahogy az orosz bizonytalanság is. Vagy ez csak nekem tűnt fel…?

Tehát a NATO vezetésű ukrán haderő szembekerült a valósággal. És a valóság még ettől sokkal súlyosabb tényekkel is szolgál. Kiderült, hogy a NATO elvek nem működnek egy tömeges, hosszú időn át tartó harc alatt. Sem az emberi tényező miatt, sem pedig az anyagcsata miatt. Ahogy ugyanis Vukics Ferenc egy cikkében kimutatta, hogy “A Nyugatnak se fegyvere, se lőszere, se embere, de még pénze sincs a háború megnyeréséhez“. Ezalatt a meglepő állítás alatt azt kell érteni, hogy ugyan a NATO rendkívűl fejlett fegyverrendszerekkel rendelkezik, azonban ez és főleg a lőszekészletek, a gazdasági-ipari háttér, egy mindössze egy-másfél hónapos ukrajnai intenzitású küzdelemhez lenne elég. Mármint az orosz fél katonai intenzitását alapul véve, hiszen azzal szemben kellene helytállnia. Addig tudna paritásban maradni, utána egyszerűen elenyészne. Ugyan papíron kétszeres létszámfölényben van az orosz hadsereggel szemben, de kérdem, abból a 6 millió katonából, ami elméletben van, mennyit tudna az orosz határhoz vezényelni? És ott tartani? Hónapokig vagy akár évekig? Például logosztikával, hogy boldogulna? Az ipari termeléssel (aminek fajsúlyos részei valójában a Nyugat országain kívűl vannak), miként támogatná ezt? Sehogy. Látva a modern embert, a nyugati embert én úgy gondolom jó, ha minden ötödik fegyverest lehetne igénybe venni. Ez 1,2 millió fő, aminek fegyverbe állítása és hadianyaggal való ellátása – logisztika – egy csodával lenne egyenértékű. Az Orosz Föderáció hadserege a tartalékkal együtt 3 millió főt tesz ki. Ők otthon vannak, saját ellátó bázisaik közvetlen közelében. Egy felújított Honvédő Háború eszmélye kebelén. És ők nem félnek meghalni a hazáért. Ez utóbbi vajon mennyi nyugati, individualista, LMBTQ-izé, vegyes hátterű ember mondhatja el?
1941-ben a Barbarossa-terv alapján 3 millió fővel, 3000 harckocsival, 2500 repülővel támadtak a németek. És végül totális vereséget szenvedtek. A németeknek ezért tudniuk kellene, mit jelent az, amikor Oroszország mozgósít. A 3 millió fős teljes orosz haderőt (hivatásosok és tartalékosok egyaránt) 20 millió fős lakossági tartalékból lehetne kiegészíteni, akik szintén voltak valamikor katonák. És a brit titkosszolgálattal szemben én nem igen hiszem, hogy gondjaik lennének egy akár 10 milliós hadsereg felszerelésére és lőszerrel való ellátására. A Kelet-Európai Síkság nem Irak.

Tehát mibe fognak a demokrata vezetésű, újmarxista értelmiségi elitek Amerikában? Egy új Vietnám történet felépítésébe, úgy, hogy meg vannak győződve (?) a sikerről. 

 

1 Roger L. Cloutier Az amerikai hadsereg altábornagya, akit 2020-ban neveztek ki a Szövetséges Szárazföldi Erők (LANDCOM) parancsnokának. Ez a szervezet a Izmirben székel 2012-es létrehozása óta. Feladata, hogy  a közel-keleti, afrikai és az orosz térség "fenyegetéseire" figyeljen és ha kell válaszolni tudjon, katonailag, a szövetséges erők összehangolásával és még  ki tudja mivel.  Nos, ő az aki orosz állítások szerint fogságba került Mariupolnál. A minden ténytől független tényellenőrök, mint pl.: CNN, és társaik cáfolják ezt és hanmísított illetve hetekkel korábbi képeket  mutogatnak a cáfolat igazolására. A Google keresője is csak ezeket szórja ki. :) Viszont az tény, hogy azóta maga a tábornok - tudtommal - élőben sehonnan sem jelentkezett, interjút sem adott. 
2 Trevor John Cadieu Tavaly szeptemberben vette volna át a Kanadai Szárazföldi Erők parancsnokságát. De "váratlanul" sexuális zaklatással vádolta egy alkalmazottja. Majd lemondott katonai szolgálatáról. A lemondó levelet - hogy-hogy nem - Mariupolból küldte. 

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük