Tegnap felrobbantották az Északi Áramlat gázvezeték mindkét ágát.
Mit jelent ez? Mivel Németország gázellátása függött ettől és ameddig épek voltak lehetőséget adtak a gazdasági rend visszarendeződésére. Ez most nem létezik. Németország gázellátása – mivel erre alapozták energiarendszerük gerincét, ipari termelésük javát – a német gazdaság versenyképességét jelenti, sőt most már a puszta termelést is. Gondolkodjunk a teljes képben. Mi fog most összeomlani? A teljes német vegyipar. A német élelmiszeripar java, beleértve az olyan dolgokat mint a kenyérsütés, az éttermek, a gyorséttermi hálózatok – nesze neked McDonalds. Az energián keresztül az iparuk olyan léket kapott most, hogy ha eddig kiszervezgették a termelést és az irányítást – például hazánkba – akkor a következő hetekben pánikszerű menekülésnek leszünk tanúi. Gyanítom, hogy a német tőke hatalmas adatcsomagok formájában hagyja el Németországot már talán a jelen pillanatban is, amikor ezt a kis írást írom.
Mi Németország? Európa gazdasági, politikai motorja. Az euró a német birodalmi márka, az EU pedig a IV. Német Birodalom. Most ez a szív hiperventillálni fog. Ezért lett Európa zsákmány.
Mert a zsákmány neve: Európa. Ez az egész kavarás ezért van. Nem, nem Kína, Oroszország vagy főleg nem Ukrajna a kiszemelt zsákmány. Az amerikai birodalom Európát szemelte ki zsákmánynak. Mennyit találgatták, hogy miért Oroszországba köt bele Amerika, amikor deklaráltan és logikusan is Kína a legnagyobb jövőbeli versenytárs. Nekem is furcsa volt. Zavart éreztem az Erőben. Itt valami nem stimmel. Lehet, hogy Biden már szenilis mint a föld, de a háttér agytrösztök nem idióták. Ezért kerestem az értelmét ennek. És lassanként kitisztult a kép.
Mindig abból indultunk ki, hogy az amerikai birodalom meg akarja tartani egyeduralkodó szerepét a Világban. Ezért kerestük az okot, hogy vajon ebből, miként jön ki Kína „legyőzése”. Hát tévedtünk. Szerintem már Trump elnöksége azt jelezte, hogy Amerika agytrösztjei felfogták a többpólusú világrend létrejöttének elkerülhetetlen voltát. Szerintem számolni ők is tudnak. És kiszámolták, amit sokan kiszámoltunk, hogy ez be fog következni. A Trump csapat válasza erre az volt, hogy forduljunk befelé és gyűjtsünk erőt a későbbiekre. A demokraták – tehát a pénzbirodalom urai – pedig arra jutottak, hogy ha nem tudjuk legyőzni, álljunk az élére. Ebből pedig mi következett? Logikus is, hogy akkor szerezzünk meg minnél többet a Világ erőforrásaiból és törjünk a lehető legtöbb borsot a leendő „uralkodó-társak” orra alá. Ezért vonultak ki oly gyorsan Afganisztánból. Ezzel lerövidítették a „frontvonalukat” és felszabadítottak jelentős összegeket, amik erre a területre voltak elkülönítve korábban. Jegyzem meg itt: hol vannak az onnan kivont erők? Mert Ukrajnában és Európában nem tűntek fől…
Tehát megnézték mit kell mindenképpen megszerezni, megtartani. A Monroe-elv (1823) az amerikai kontinenst jelöli ki saját területként. Az I. Világháború után pedig, de főként a II. Világháború után Európa volt a másik „előkert”. 1991 (a Szovjetunió bukása) után Európa megindult egy nagyon komoly egyesülés irányában. Azonban ez akkoriban még egy önálló gazdasági-hatalmi pólus lett volna. A közép-európai államok csatlakoztatásával azonban olyan jelentős gazdasági erő jött létre, ami már komolyan veszélyeztette az USA dominanciáját hosszú távon. Ugyanis az immár Putyin vezette Oroszország bejelentkezett gazdasági partnernek, nyersanyagaival, hatalmas területeivel. Ekkor azonban a semmiből előbukkant a 2008-as válság, a migrációs válság, a jogállami válság, az arab tavasz, az ukrán első válság, a klímahiszti, a gender hiszti, a BLM és társai, majd az energia válság, majd az ukrán-orosz háború. S meglepő módon, ha helyes irányból nézzük, mindnek egy eredője van: Európa fokozatos alárendelődése az USA-nak.
Tegnap azonban szintet léptünk. Az eddigi események során bekövetkező veszteségek most felszorzódnak. Ez a pillanat olyan, mint a Gyalogkakukk rajzfilmben a prérifarkas kapaszkodik tíz körömmel a szakadék szélén, de a gyalogkakukk odacsíp és amibe eddig kapaszkodott, most aláhull. És a farkas szemei elkerekednek, benne a felismeréssel: most jön a zuhanás. Ez az a pillanat.
Ebben a pillanatban vált Európa zsákmánnyá. Mikor lesz egy állat zsákmánnyá? Amikor a ragadozó már olyan távolságra van, hogy az áldozat már akkor sem tud elfutni, ha észre veszi a támadót. Amikor a sas közelebb van az ürgéhez, mint amennyi időbe telne eljutni az üreglyukhoz, a menedékhez. Azaz sem ereje, sem menekülési lehetősége nincs az áldozatnak. Ebben a pillanatban válik zsákmánnyá, nem akkor, amikor már meg is ragadják a karmok.
Európa mostantól van ebben a helyzetben. Már sem ereje nincs egy küzdelemhez, sem esélye a menekülésre. Zsákmánnyá lett. És ez volt a valódi cél is. Ezt vezette fel az ukrán-orosz háború is.