foldvaritamas〈Eredetileg a Facén írtam, de itt is jó helye lesz.〉
Ahogy figyelem a különféle megszólalásokat a sajtóban, a politikusoktól, a közemberektől, újra és újra elcsodálkozom mennyire nem képesek felmérni egy-egy esemény valódi súlyát. Arról beszélnek Európa hamarosan recesszióba kerülhet, a német ipar recesszióba kerülhet, az európai mezőgazdaság recesszióba kerülhet, … kerülhet, … kerülhet; és így tovább.
Kerülhet? Hogy mi?
A történelem folyamatok összessége. Nem állóképek albuma, folyamat. Mindig tart valamerre. Ezek a folyamatok olyanok, mint a tengerek, óceánok áramlásai. Nem csupán a felszínen működnek, hanem a mélyben is. Egyszerre az emberek lelkében, gondolkodásában és az utcák forgatagában. S az igazi hatások ott a mélyben keletkeznek. Ezek a mélytengeri áramlások határozzák meg hovatovább a Föld éghajlatának javát is.
Mivel tudnak csalni, akik el akarják terelni a figyelmet a valódi folyamatokról? Azzal, hogy a közemberek figyelmét a lehető legkisebb időszakaszra irányítják. Carpe diem. Ismerős? Így kevéssé, gondolom. De úgy, hogy: Élj a mostban? Úgy már igen? Tik-tok, tik-tok… 
Azaz: tik-tak magyarul. Egy villanás, egy hírek, egy másik villanás egy másik élménytöredék. Aztán sorjáz határtalanul, mint egy áradó folyam. Tik-tak idők alatt lehetetlen értelmezni a látottakat, hallottakat. Villanások, elmosódó élmény-tónusok csupán, ami marad.
Azaz: tik-tak magyarul. Egy villanás, egy hírek, egy másik villanás egy másik élménytöredék. Aztán sorjáz határtalanul, mint egy áradó folyam. Tik-tak idők alatt lehetetlen értelmezni a látottakat, hallottakat. Villanások, elmosódó élmény-tónusok csupán, ami marad.Csak a bölcs, aki figyelmének belső középpontjával kiküzdötte magát a Folyamból látja magát a Folyamot.
Európa nem ezután fog recesszióba kerülni (-hat, -het), hanem már benne van. Már az energiaválság (sőt az igazi kezdet a 2008-as hitelválság volt) – amit a szakemberek szerint semmiféle valós gazdasági folyamat nem indokolt – hátrébb tolta a földrészünk iparát, gazdaságának egészét. De a háború eleje óta zajló, láthatóan tervszerű szankciós politika az összes alapot kimosta alóla. A magántulajdon szentségének megtörése, a piaci árképzés legalább látszatának felrúgása, a hadiipar nélküli háborús hisztéria, a katonai raktárak kiürítése, most a csővezeték felrobbantása, s ezzel a tengerek szabadsága elvnek a megtörése, a tőkék és pénzek áramlásának megakasztása. Most az ársapka az orosz olajra, mikor tudjuk, mert nyílt titok, hogy a gázt is veszik közvetítőkön keresztül Oroszországtól.
Mindez mit tesz Európa gazdaságával, társadalmaival? Milyen folyamatokat indítottak útjukra azok, akik ezt megtervezték, irányítják? Már mostanra akkora tekintélyveszteséget szenvedett el Európa, ami kétségessé tesz minden további prosperitást. De emellett, mind a pénzügyi megbízhatóság tekintetében, mind a szállítási képességek tekintetében, mind a rentábilitási tekintetben nagyságrendet esett a földrész.
Nem annyiról van szó, hogy: Jaj, fiúkák, van egy kis zűr! Nem. Az alapok semmisülnek meg éppen. Egy nyomorult bányát is újraindítani, hónapok, évek kérdése lehet. Egy egész földrész megszakadt láncolatait? Nem kilométerekről beszélek, hanem emberi láncolatokról. Nemzedékek hosszú során kiépült emberi láncolatokról. Egy új autót bármikor lehet venni, ha összekaparjuk a lóvét, de a nagyszülőkről, dédszülőkről, ükszülőkről ránkmaradt kapcsolati tőkéket, tapasztalati tőkét, emberi hálót lehetetlen újraindítani. Én legalábbis nem tudok ilyesmiről a történelem során. A német ipar kezdete a 13-14. századra megy vissza. Az itáliai a 10-11. századra. A francia Champagne a 9-12. századra. Erről beszélünk most, nem 10 percentes visszaesésről. A migránstömegekkel felhígított, elaggott, egyre riadtabb európai társadalmak, ugyan mire számíthatnak?
És Európa vezetői? Az európai társadalmak a zsákmány. Megriadt vadak. A vezetőik pedig, nos a vezetőik… Ők nem a vezetőik. Ó nem azok. Ők a hajtók. Ők hajtják a megriadt európai társadalmakat a Vadász fegyvere elé. Azok meg zavartan, félelmekkel telve rohangálnak az egyre szűkebb aréna felé. A hajtók mögöttük, a Vadász még nem látszik, de …
Hamarosan leszakad az éj…