Tegnap olvastam egy hírt Vukics Ferenc jóvoltából, ami arról szólt, hogy az Észak Atlanti Szerződés katonai erői készen állnak egy háborúra Oroszországgal. De legalábbis készítettek egy tervet erről. Azt is olvashatjuk a Newsweek riportjában, hogy a tavalyi NATO csúcson, Madridban elfogadták, hogy a korábbi 40.000-ről 300.000 főre emelik a készültségbe helyezhető katonai erőt a mellékelt terv szerint. A NATO mozgósítási elképzelése a 2022-es Madridi csúcs döntése alapjánTehát valójában végül 500.000 főt lehetne/kellene mozgósítani. Ez azonban, mint az kiderül, eltarthat még néhány évig.

Tehát, hogy jól értsük: kidolgoztak egy tervet arról, miként kellene 10 nap alatt 100.000 főt, 10-30 nap alatt még 200.000 főt (azaz 300.000 főt – ezt a számot ismertük eddig) és 30-180 nap alatt további 500.000 főt (legalább) mozgósítani, tehát végül fél év alatt 800.000 fős mozgósításáról dolgoztak ki egy tervet. Ja, de csak néhány év múlva fog működni… Ugyanis nincs meg hozzá az elegendő fegyver és lőszer, mivel az ukrán háborúban lekötötték (és el is használták) a mozgósítható készleteket. Továbbá a logisztikát is fejleszteni kellene, hogy képesek legyenek a mozgósított csapatok szállítására, ellátására (vasút, közút, hidak, közlekedési eszközök). Vagyis kellene még minden (is).
Viszont van egy jó hír is azért: készek vagyunk a harcra, akár ma este is. Huh, na most megnyugodtam.

Na, erre varrjon valaki gombot. Talán emlékszünk még, hogy nemrég, pár hónapja haknizott Scholtz generalisszimusz is lőszerért szerte a világban, hiába. Igen, a hiába azt jelenti, hogy ha még fel is épül egy elegendő termelési háttér (szerintem annyira kamu ez az egész, hogy még tervek sincsenek erre – de lehet, hogy tévedek és valaki csinált egy prezentációt a témában), akkor sem lesz lőszer, mert az alapanyagok egy része, ami nélkül nem lesz lövöldözés, Kínában keletkezik. Ők pedig most épp – sajnos – nem tudnak adni. Talán majd jövőre. És kellene a logisztika is, mert ezek szerint az sincs elegendő. Azért gondoljunk bele, hogy egy teherautóra 25 katona fér fel, mondjuk. Akkor az mennyi teherautó és mennyi busz és mennyi vasúti vagon? A 800.000 fős hadseregnek mennyi mobil kórház, szállás, ellátmány kellene – naponta. Azt is szállítani kell. És le is gyártani. És raktárazni. És megannyi járulékos elem.

De nézzük a mozgósítási időket. Tudatosítsuk: ez a terv akkor lépne – majd – életbe, ha az oroszok megtámadnák a NATO országok valamelyikét!
10 nap – 100.000 fő. Honnan? Maga a szám még reálisnak is tűnik, ennyi erőt valószínűleg lehetne mozgósítani. De nem 10 nap alatt. Az jó lesz 30 napnak is. És, ha ez az erő harcolni is akar, akkor hol van a lőszer – mert fegyver van ez biztos – nem a hadgyakorlatokra elegendő mennyiség, hanem egy intenzív háborúra való. A második hullámot már nem is merem számolni, mert ott már azt is meg kellene mondani, kikből fog állni ténylegesen a csapat? A 30 nap csak akkor jönne össze, ha a startlövés időpontját jóelőre ismerik és időmérésre felkészülve várnak. Ez az embermennyiség lényegében kimeríti szerintem a teljes mozgósítható európai katonaállományt. Ami ténylegesen is mozgósítható. Nem a papíron meglévőt értem ezalatt. A harmadik hullám pedig jelenleg a sci-fi kategória. Ahhoz alig gyakoroltatott tartalékosokat és azokon túliakat is be kell hívni vagy a teljes elérhető amerikai szárazföldi erőt idevezényelni. Mindenhonnan. Továbbá ennek az egésznek a logisztikája. Elvileg persze sok minden működik. És ha magát a puszta felvonulást ki is lehetne erőltetni a szövetségből, de ennek a fenntartása?

Viszont nagy kérdés lenne azért számomra, hogy mindeközben (10-180 napig) mit tennének az oroszok, az orosz hadsereg? Amelyik ugye, megtámadta a Szövetség valamelyik államát. Az az első nap, ugyebár. A második napon mi lesz? Nézelődnek? Vagy éppen szerelik ki valamelyik elöltöltős mosógépből a chipet? Hiszen ráérnek, van 180 napjuk.

Á, hagyjuk is! Az Üvegtigris szállóigéjévé vált mondat jut eszembe: 

Itt mindenki hülye? Itt…mindenki.

Talán ez is érdekelné

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük