Nem szoktam ugyan, de ma ránéztem a Google Hírek oldalára és eléggé érdekes hírcsokor gyűlt össze, amiről pár gondolat fogalmazódik meg bennem. Lássuk először a híreket:

Ennyi talán elég lesz. Mi ezeknek az összesített üzenete? Az, hogy a nyugati narratívák ellenében egyik csapás a másikat követi. Ukrajna tusakodik a sorsával, amit nyugatról készítettek neki. Látszik, hogy elkerülehetetlen a közvetlen beavatkozás is. Igaz, azt nemigen hiszem, hogy lenne bátorság az Észak Atlanti Szerződés nyílt hadüzenetére, de a hajlandóak csoportját be fogják küldeni Lengyelország vezetésével. Tusk győzelme ezt biztosítja. A románoknak nem lesz más választása, a Balti államok meg önként mennek a bakó pallosa alá. Miért gondolom ezt? Ugyanazért, amiért tavaly január óta mondom (Emberek, már eltelt egy év! Szörnyű…). Mert megmaradt a létrehozó ok. 2022 vége felé az orosz mozgósítás válthatta ki az első még tétova terveket. Majd januárban a tényleges orosz offenzíva elmaradása felpezsdítette a vért a nyugat ereiben. Majd az ukrán támadás elmaradása tavasszal kissé lehűtötte a kedélyeket. Végül a nyári offenzíva totális kudarca látszólag le is vette a napirendről. Azonban eljött október 7-e és minden megváltozott. Amerikának immár két fontos hadszíntéren kellett jelen lennie. És, mint decemberre kiderült ez nem megy. Ezért kezdett kifarolni Ukrajnából, nem a nyári kudarcok miatt. Talán azt vélelmezik, hogy majd ők is megoszthatják az oroszok figyelmét és erejét. Azt nem veszik számításba, hogy mindezekre láthatóan gondoltak az ellenfelek. A létrehozó ok pedig az, hogy nem engedik el Ukrajnát csak úgy. Túl sokat fektettek be és semmit sem fognak érni a megvásárolt jószágok. A termőföldek és az ipari érdekeltségek. Ez Ukrajna.

Izrael a második front, amit már nem a Nyugat nyitott. És a negyedik sakk lesz. A háború az első pillanattól fogva a Nagy Sakkjátszma eleme volt. Érdekes volt figyelnem, ahogy az elemzők és szakértők vállvetve igyekeztek lokális problémaként kezelni, holott globális minden ízében. Izraelnek nem az a problémája, hogy miként bánik a “palesztinokkal” – az senkit sem érdekel -, hanem az, hogy a kis területű (20.000 km2 ) ország a Tengeri hatalmak bástyája

  1. a világ kereskedelmének egyik legfőbb útvonalán,
  2. Izrael actio radius-a – árnyéka – beteríti a teljes Közel-keletet, Kína egyik legfőbb energiahordozó bázisát,
  3. blokkolja az Afrika és Eurázsia közötti szárazföldi kereskedelmi utat;

Alighanem ez vezette az izraeli vezetést is tévútra egy ideig, hogy így tett. Meg Netanyahu azt is gondolhatta, hogy ez majd – egy háborús győzelem – kisegíti a belső problémákból. Nem így történt, ahogy az várható volt. Mert a probléma nem a Hamasz volt. Ahogy azt az Izrael című írásomban is kifejtettem a valódi stratégia szándék Izrael, a Nyugat bástyájának ostrom alá vétele. Ez meg is történt. Miközben az izraeli vezetés és velük az egész nyugati világ azt hitte – sőt jó része még ma is hiszi – Izrael ostromolja Gázát, valójában elkezdték körbekeríteni Izraelt. Ma még nem teljes az “ostromgyűrű”, de úgy vélem hamarosan bezárul, ha nem találnak ki valamit gyorsan, Izraelben. Mert a Nyugatra ebben nem számíthatnak, mert ott már nincs meg hozzá a megfelelő szellemi tőke. És, amint a felsorolt hírekből látszik, valami elindult. Kiderült, hogy nem lesz gyors győzelem, sőt talán semmilyen győzelem sem. A Hamasz nem omlott össze a világ, de legalábbis a nyugati világ egyik legerősebb és legjobban felszerelt hadserege csapásai alatt. Pedig nem sajnálták a lőszert azt láttuk. Sőt, nem csak áll, hanem tárgyalóképes is. Mert a háború sokba kerül. Izraelnek is. És Amerikának is. A pénz pedig, mint tudjuk fogyóeszköz. A Nyugatnak is. A behívottak hiányzanak a termelésből. Hiszen gondolom, nem figyeltünk, de az izraeli társadalom munkaerejének tíz százalékát vonták ki a gazdaságból három hónapja. Elfogyott a saját lőszer java. Ezért jön már ide az amerikai lőszer és nem Ukrajnába. A kér csapásmérő egység anyahajóstul is drága mulatság ám. Ahogy megjósoltam jött a parancs… Mert ki gondolta, hogy a fejletlen, “ostoba” huszik ekkora galibát csinálnak? Milyen gyakorivá lett ez a Nem gondoltuk, ugye? Pedig ez még nem a vége. Ha ez kevés lenne még ott van a Hezbollah, Szíria, Ciszjordánia… Ez egy ostrom, csak nem olyan, mint amit a nyugati akadémiákon tanítanak.(Hogy mit tehetne Izrael – szerintem – arról más helyen.)

És igen, Szaud-Arábia csatlakozott a BRICS-hez. Ez is egy Nem gondoltuk tétel… Szaud-Arábia miért csatlakozott a Szárazföldi hatalmakhoz? Vajon miért? Mert már nem gondolják, hogy a Nyugat hosszú távon is fizetőképes vevőjük lesz az energiahordozókra. Az USA-nak nem létszükséglet, Európának meg már lassan nemhogy pénze nem lesz, de még hitele sem. Kína az egyetlen hosszútávon is fizetőképes vevő. És Törökország előtt sincs más út, minthogy a hamarosan fizetésképtelen Európa helyett Kínától várja saját gazdasági bajainak megoldását. Oroszországtól pedig geostratégiai biztosítékait. Mert annak megadására a NATO nem képes már. Sőt, horribile dictu, még az is benne lehet a pakliban, hogy a Balkánon tud teret nyerni, befolyási övezetet, amit az oroszokkal tudnak majd egyeztetni. Albáni, Nagy Albánia, Bosznia, Koszovó, Bulgária törökös része (büntetésül a bolgár hálátlanságra)…

Így megy ez kérem. Pár odavetett cikk miről nem tud fátylat lebbenteni, ha olvasni tudunk a jelekből? Persze én csak egy fotelszakértő vagyok… 🙂

 

Talán ezt is élvezné

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük