foldvaritamasA szervezett emberi társadalmak életét végig kíséri egy sajátos ritmusa a szerveződéseinknek.
Az emberiség ma ismert szervezett társadalmainak története a nagy folyóvölgyekben, városállamokkal kezdődött. Mezopotámia (Sumer (En-Gir): Ur, Uruk, Kis, Lagas, Eridu, Nippur, Surruppak), az Indus-völgye (Mohendzso Daro, Harappa), Kína első műveltségei. De a nem folyóvölgyek is városok köré szerveződtek, Jericho, Çatal Höyük, Hacilar, a Zagros települései, Susa, Dzsejtun, stb. Ez egy igen hosszú időszak volt.
Majd a III. Uri dinasztia (Lugalzaggeszi) létrehozza az első területi alapú birodalmat. Általunk azonban az őt követő Sarrukín, az akkád birodalom megalapítója a legismertebb. Országát 5400 fegyveres hivatalnok irányította. Ezzel elkezdődött a birodalmak első kora.
A kereskedelem, főként pedig a tengeri kereskedelem ismét a városok felé fordította a történelem kerekét. Fölemelkedtek a kereskedő városok, mint a föníciai városok. Majd a hellén poliszok születtek meg a helyi adottságok talaján. És – ha őszinték vagyunk magunkhoz – az európai országok valójában mindig is polisz-államok voltak. A hellének, az etruszkok, Róma, majd a középkori nyugati királyságok még „birodalomként” is poliszok voltak. Az általunk ma ismert európai államok létezésük legnagyobb részében nem voltak többek, mint egy-egy nagyobb város körüli terület. Ami nekünk magyaroknak természetes volt, egy egységes ország, az a germán Nyugat számára hihetetlen csoda volt.
Ellentétben az eurázsiai világgal, ahol a birodalmaké volt mindig a vezető szerep. Kína, India, Indonézia, Indokína, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet világa megmaradt hol erősebb, hol gyengébb birodalmak világának.
Érdekes észrevenni, hogy még az európai poliszvilág vezetői is mindig a birodalmak felé tekintettek. A hellén poliszok végül a makedón diadokhosz birodalmakban nyerik el apoteozisukat. Róma a császárságban. Aztán ez a Római birodalom válik az összes európai germán polisz-állam vágyott végállomásának. A gótok, a frank Nagy Károly, a szász Ottók, a Staufok, a Habsburgok, a franciák, Napóleon, a náci Harmadik Birodalom és végül az Európai Unió.
A gyarmatosítás is a hellén mintát követte.
Északon a Hansa városok, Itália kereskedő városai – Velence, Genova, Pisa -, majd a portugálok és nyomukban a spanyolok, de az angolok, franciák is kolóniák, erődök telepítésével kezdték. Nagyon sokáig nem is léptek ki ebből a rendszerből. Csak a spanyolok hoztak létre területi szerkezetű gyarmatokat. Érdekes módon, mire a britek és a franciák is erre az útra léptek nagyjából a napóleoni háborúk alatt és után, a spanyolok el is vesztették gyarmataik javát. S a birodalomépítést átvevők valójában csak a 19. század második felében hozzák létre gyarmatbirodalmaikat.
Így vessük közbe: nem felel meg az állítás az ötszáz éves európai világuralomról. Mert ilyen nem létezett. India meghódítása, Afrika tengerparti vidékeinek uralma és Kína első megverése is csak a mi reformkorunk idejére történik meg.
Tehát az európai világuralmat – ami valójában sosem volt valódi és teljes – legfeljebb innen számíthatjuk. És ez most ért véget. Ez pedig maximálisan csak 150 év, másfél évszázad.
Ez volt a európai polisz-államok virágkora.
Azonban a keleti birodalmak visszaemelkedésével a világ élvonalába ez leáldozott. Bekövetkezett az a technológiai kiegyenlítődés, ami minden Földön felemelkedő műveltségnek előbb-utóbb szembe kell néznie.
Rendben.
De ennek most mi köze van Trump és Putyin telefonbeszélgetéséhez?
A vájt fülűek már sejtik, gondolom. Ez a beszélgetés két birodalmi vezető beszélgetése volt a világ dolgainak elrendezéséről. A harmadik birodalom hallgatólagos belegyezésével.
Miről beszélnek kiemelten az újságok és a szakértők java? A fogolycseréről, az ukrán energetikai infrastruktúra támadásának felfüggesztéséről, és a további tárgyalásokról. És épp ezek a legkevésbé fontos dolgok. Mi a fontos?
Hogy
„A vezetők alaposan megtárgyalták a közel-keleti helyzetet, és hogy miként akadályozhatják meg a jövőbeli konfliktusok kialakulását a régióban. Megvitatták továbbá a stratégiai fegyverek elterjedésének megállítását. Abban is egyetértett a két elnök, hogy Irán soha nem kerülhet olyan helyzetben, hogy elpusztítsa Izraelt. „
„A megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti javuló kétoldalú kapcsolatokban nagy jövőbeni lehetőség van. Ez magában foglalja a komoly gazdasági megállapodásokat és a geopolitikai stabilitást, ha a béke létrejött”
Bontsuk ki.
Az ukrajnai fegyverszünet igazán fontos szempontja volt, hogy a közel-keleten stabilizálják a helyzetet. Hogy ne terjedjenek tovább a nukleáris fegyverzetek. Hogy Iránnak nem lehet ilyenje – nukleáris fegyvere.
Továbbá, hogy az Egyesült Államok és Oroszország szövetségre fog lépni, mert ebben nagy lehetőségek vannak. Hogy az amerikai cégek a majdan orosz befolyási területeken számos lehetőséget kapnak gazdasági tevékenységeikre. Részt fognak venni az újjáépítési projektekben és – talán – megtarthatják szerzett jószágaikat Ukrajnában.
A geopolitikai stabilitás azt jelenti, hogy az USA, Oroszország és Kína lesz az alapja az új világrendnek. Ezt elfogadja az amerikai fél is és a már korábban szövetkezett Oroszország és Kína.
Az amerikaiak valószínűleg részesedést kapnak a kínaiak által megkezdett Új Selyemút kezdeményezésben, sőt – szerintem – azt kibővítik egy a Föld egészére kiterjedő rendszerré.
Végül pedig Izrael továbbra is sarokköve marad a közel-keleti biztonsági rendszernek. Cserében hozzájárul az Afrika és Eurázsia közötti szárazföldi áruforgalom működtetéséhez.
Ugye milyen aranyos?
Hogy hol van ebben Európa? Sehol. Európa ismét visszaszerveződik eredeti állapotába és polisz-államok lesznek területén. Az lesz a mi hatókörünkben, hogy ezek milyenek lesznek…
A világ pedig megindul egy új, gigantikus projekt felé, ami egy nagyságrendi ugrást fog jelenteni a következő nemzedék idején. Ezért történik a földi dolgok rendezése, mert a továbbiakban nem lehet megengedni, hogy belső bizonytalanság kezdje ki a Új Tervet. Ezért kell csökkenteni a katonai kiadásokat, ezért kell visszanyesni a nukleáris fegyvereket. Mert másra kellenek az erőforrások. Mert más okból akarták megszerezni egymás erőforrásait. s ennek az lett a vége, hogy rájöttek nem megszerezni kell egymástól, hanem összekötni egymás lehetőségeit. És a versenyt egy másik területre irányítani.
Hogy mi ez? 
Nézz az ég felé…
