Ez a demográfia egy nagyon csuszamlós terep – úgy gondolom.
 
Robert C. Castel ma olvasott rövid írásában egy Mark L. Haas nevű professzor cikkét hozza és röviden kritika alá veti. A lényeg, hogy a professzor szerint az idősebb vezetés békés, míg a fiatalabb vezetés és társadalom hajlamosabb a háborúkra. Ez nyilvánvalóan nem igaz. Biden és Trump is az idős kategóriába tartozik, mégis két ellentétes véleményt képviselnek. Azért kezdtem el írni, mert ismét előkerült a demográfia, sajnos úgy, mintha az egyedül a Nyugat ellenségeinek okozna gondot. Lássuk.
 
Így kezdi Robert:
 
„Én ezzel szemben az optimista jövőképpel szemben úgy gondolom, hogy az államok, a civilizációk közötti, lassan szakadékká váló korkülönbség lesz a jövő háborúinak a kohója. „
 
Ez még akár működhetne is. Azonban majd a későbbiekben látni fogjuk, hogy nem a jövőre vonatkozik, hanem a múltra. Viszont a következő mondatban Robert vázolja is, miként érti ezt:
 
„A gyorsan öregedő társadalmak, lásd Kína, Japán, Oroszország, ebben az emberöltőben kell elérjék azokat a geopolitikai célokat, amelyeket a következőben már nem lesznek képesek.”
 
Igen. Ez már előkerült korábban, úgy egy-két éve. Szerintem akkor sem volt igaz és ma sem az. Ez ugyanis oly képest fest, mintha a világhatalom kihívóinál lenne egyedül a probléma.
 
A gyorsan öregedő társadalmakhoz szerintem pont nagyszerűen odafér Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Spanyolország és Olaszország (csak hogy a nagyobbakat említsem.) Az a vélekedés, hogy csak az abszolút számokat nézzük mert az jobb képet, nem sokat segít a Nyugaton. Ennek a vélekedésnek pedig pont az az alapja, hogy egyedül a népességnövekedés abszolút számait vizsgáljuk, míg annak belső szerkezetét nem. Továbbá eltekintünk a belső szerkezet vizsgálata után megejtendő biztonsági kalkulustól. Nevezetesen, hogy a nyugati növekedés az valójában erősíti-e a Nyugat társadalmait, avagy destabilizálja?
 
Egy országot csak azok tudnak fenntartani és tovább fejleszteni, akik azt felépítették. Mások, idegenek nem. Hiszen nem értik azt a rendet, amit korábban mások hoztak létre. Főleg akkor nem, ha úgy érkeznek, hogy alapból elutasítanak mindent, ami a célország lényege, amitől az létrejött, amitől sikeres lett – egykoron. Ugye itt arról van szó, hogy a más műveltségekből érkezők nem tudnak és nem is akarnak igazodni a befogadó országhoz. Sőt! Sokszor világosan látjuk, hogy egyenesen meg akarják változtatni azt a saját képükre. Olyanná tenni, mint, amit odahagytak. 
 
Vagyis, ha össze akarunk hasonlítani, akkor az adott ország eredeti lakóit kell figyelembe vennünk. Azt a közösséget – nemzetet – amelyik a „tulajdonosa” a know-how-nak. Így, akkor mi a kép? Az, hogy amennyiben Oroszország, Kína és Japán és Dél-Korea öregedő társadalmak, akkor a Nyugat és főleg Nyugat-Európa halott társadalmak.
 
Ugyanis a nyugat-európai társadalmakkal ellentétben Kína, Japán, Dél-Korea rendezett és fegyelmezett társadalmak, többnyire kompakt népességgel. Oroszország ugyan sokrétű népességgel rendelkezik, de rendezett társadalom. Ezeket a társadalmakat jellemzi továbbá, hogy hajlandóak az áldozatvállalásra és a felelősségvállalásra. Nyugat-Európa és az USA, Kanada polgárai viszont távolról sem. (tisztelet a kivételeknek).
Mert az a szomorú tény, hogy az itteni, egyáltalán meglévő bennszülött fiatalság, a jövők nemzedékei, nem igen óhajtanak áldozatot hozni bármiért is. Gyengék, céltalanok, nihilisták (ismét: tisztelet a kivételeknek)
 
A Nyugat összeomlása a szemeink előtt zajlik. Nem a távoli jövőben fog megtörténni, hanem épp most történik. A Most pedig most-ot jelent. Jól látható a pánik Nyugat-Európában. Látható és ideérződik a feszült idegesség.
 
Nézzünk is egy „szép” példát: Németországot.
Lelkendező cikkeket lehet olvasni, hogy történelmi csúcson Németország lakossága (83,6 millió). Csodálatos, meg vagyunk mentve! Mi bajunk lehet?
Valóság nagybácsink azonban bekopog az ablakunkon és ezt mondja: 2025-ben Németország lakosságának 25.6 %-a (21,2 millió fő) migrációs hátterű, ami azt jelenti, hogy ő maga vagy mindkét szülője bevándorolt 1950 után. Azok száma, akiknek legalább egy szülője bevándorló további 4.1 millió. 19.6 % maga vándorolt be. A 20-39 éves korosztályok 34 %-a bevándorló, míg a 65 éven felülieknek csak 15 %-a, 85%-a (!) pedig német.
Mi lesz 2050-ben, amikorra Kína, zömében kínai lakossága 100 millió fővel csökken és 1350 millió körül lesz? Németország német lakossága a kb 63 millióról legalább harmaddal kevesebb lesz, úgy 40-41 millió. A németek termékenységi rátája pedig 1 vagy az alatti.
 
Ebből a népességből hivatalosan 5,5 milliót mondanak muszlimnak. És itt aljunk is meg, mert kell legyen ebben turpisság.
Hivatalosan is 3 millióra teszik a németországi törökök számát. Fogadjuk el. 2015-ben legalább 1,5-2 millió özönlött be Merkel elhíresült mondata után. Továbbá ott van a kurd, az albán, a boszniai és a libanoni csoport, akik szintúgy muszlimok javarészt és már korábban bevándoroltak, 2015 előtt. De 2016 óta folyamatos a bevándorlás. Még tavaly is a nettó bevándorlás 410-440 ezer fő volt. S meglepetés: ezek jó része is muszlim. Tehát a dolog nagyon nem stimmel. 3+1,5 (kurd, albán, libanoni, bosnyák)+1,5= 6 millió. Ebben nincs benne az évről-évre érkezők száma az elmúlt 8-9 évben. És nincs benne a beérkezők „szaporulata”. Ha csak a fele a beérkezőknek muszlim, akkor az 2 millió. Így a minimum számuk 8 millió már, plusz a szaporulat. Azaz a valós adatnak valahol 8-9 millió körül kell lennie, minimum.
És van egy további probléma is, amiről kevésbé hallunk: a terméketlenség. Úgy húsz-huszonöt évvel ezelőtt olvastam, hogy az akkori Svédországban, ami akkor is 8 milliós volt, mint ma csak migránsok nélkül, a terméketlenségi ráta a pároknál elérte 30 %-ot. Nekem az az érzésem, hogy ez a németeknél sem lehet sokkalta kisebb.
Tehát mindezek mellett a jelenlegi trendek mentén az össznépesség létszáma nagyjából megmarad 80 millió körül, míg a németek száma 40 millió körüli lesz. Ez miért lesz jó nekünk? Úgy, hogy a mostani állapotoknál heteken vagy hónapokon belül beáll a permanens lázongás állapota. Németország, mint központilag szervezett állam egyáltalán eljut 2050-ig? Ennyi német fenn tud tartani egy német-Németországot?
 
Oriana Falluccinál olvastam, azt hiszem, hogy ha egy nem muszlim társadalomban az arányuk eléri a 10%-ot, akkor megkezdődik a „hatalomátvétel”. És állítólag, onnan már nincs visszaút. Ezt a német népességben épp elérték. Franciaországban pedig hivatalosan csak 5,6%, de mondjuk ezzel sokat ne foglalkozzunk. Bőven elérte már a 10%-ot ott is.
 
Januárban Milánóban járva megfigyeltem, ahogy az olaszok fejlesütve, apatikusan álldogáltak a metrón és némán beletörődve tűrték, ahogy mellettük az a mindenféle migráns had azt csinál, amit akar. Mivel Olaszország amúgy a szívem csücske követem régóta az ottani történéseket. A helyzet az, hogy bár itthon nem sok hír lát napvilágot, ott ma már a nagyobb városokban napi rendszerességűek (!) a mindenféle támadások olaszok és turisták ellen.
Egy halott világ, ami még nem eszmélt rá, hogy halott. Ha lesz is újjászületés a Lajtán túlon, akkor az legkevesebb egy nemzedéknyi idő múlva, tengernyi fájdalom után lesz. Vagy két nemzedéknyi idő múlva…
 
Ezt, amit leírtam tudják Moszkvában, Pekingben és gondolom Tokióban és Szöulban is. Akkor viszont, miért igyekeznének annyira (Moszkvában és Pekingben)? Ez nem az ő érdekük, hanem a Nyugaté, ami épp haldoklik. A Nyugat akkor állt ott, ahol most Kína, amikor elkezdődtek Amerika háborúi a Világ ellen, úgy 2000 körül. A háborút nem a Kelet kezdte, hanem a Nyugat. Már elfeledtük, Irakot, Afganisztánt, Szudánt, Szomáliát, az Arab Tavaszt, a Majdan-puccsot. Most pedig bele- és maguk elé rángatják a harcba Moldovát, Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt és Thaiföldet. S kit még? Baltiak, finnek, lengyelek, románok halálsoron?
 
1998-ban jelenik meg Brzezinski, A nagy sakktábla című könyve.
1999-ben Szerbia bombázásával megkezdődik a volt Jugoszlávia végső feldarabolása, aminek révén a Balkán közepén létre lehet hozni egy köztes amerikai támaszpontot Európa és a Közel-Kelet között.
Majd jön 2001…
Majd Afganisztán (2001) és Irak (2003), Szudán.
Majd 2008 Grúzia.
2010-től pedig az Arab Tavasz.
2011-től Szíria.
2014 a Majdan-puccs.
2022-től pedig az orosz-ukrán háború nyilvános szakasza
2024-25 Izrael, Szíria és Irán.
2025 India és Pakisztán.
2025 Thaiföld és Kambodzsa.
Mit gondolok erről?
 
Azt, hogy visszacsatolhatunk Robert felvetéséhez a demográfiai vészhelyzet miatti háborúk kitöréséhez. Azaz úgy gondolom, hogy az említett jelenség nem jövő idejű, hanem múlt időben határozható meg. És a jelenben a végkifejlet felé tart.
 
Ez ugyanis az általam korábban Új Harmincéves háborúnak nevezett „háborús csomag”. És igen azért indult, hogy megelőzzék a Kelet felemelkedését. Azt hihették Nyugaton, hogy még időben megmenthetik a Nyugat uralmát a Világ többi része felett. De elkéstek.
 
Ha meggondolom, igazából Kissinger ötlete vált idővel a végzetükké. Ugyanis, ahhoz, hogy szembe tudják fordítani Kínát a Szovjetunióval, valamit kellett cserébe adni. Ez lett a kereskedelem és a termelés kihelyezése Kínába. Akkor jó ötletnek tűnt…
 
Összegezve, tehát a demográfiai kilátások ismerete és a gazdasági és pénzügyi felemelkedése a Keletnek, illetve az orosz politika megváltozása (értsd: távolodni kezdett hirtelen az orosz ásványkincsek lerablási lehetősége) vezetett a háborús csomag elindításához. Ebben természetesen benne van az angolszász geostratégiai felfogás (Heartland-Rimland) működése is. Hiszen gondoljuk meg, szemük előtt kezdett kicsúszni a kezükből a Rimland feletti kontroll, miközben Oroszország megszerezni vélt kontrollja elillant Putyin hatalomba kerülésével. Ezért gondolták, hogy a geostratégiai fojtópontokon, illetve az orosz potenciál felemelkedése előtt annyira meggyengítik a Keletet, hogy az ne legyen képes lehántani magáról a zablát és a hámot.
Ma viszont látjuk, hogy mindez nem sikerült.
 
És Kissinger bumerángja megérkezett a Nyugat fellegvárához.

Talán ez is érdekelné

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük