foldvaritamasManapság teljes körben elterjedt gondolat, hogy a világot egy (!) központi akarat mentén irányítják. Mert van egy titkos csoport, akik sziklaszilárd rendben tervezik a jövőt és minden ami történik az ő művük. Ezt évszázadok óta, de legalább az első nagypáholy megalakításától (1717. Lúdhoz és Rostélyhoz fogadóban „Goose & Gridiron„) következetesen viszik. A jelenlegi hatalmas változásokat is ebbe a narratívába akarják sokan belepréselni.
A Háttérhatalom – amúgy ez Amerikából származó elképzelés (de nem maga a szó), angolszász szellemi légkörben születve – egy tudatosan szerveződő, kizárólagos hatalommal rendelkező, mindent átfogó szerveződés, aminek a sakktáblán lévő szereplők mind irányítói vagy irányítottjai. Azaz egy titkos Intézményként képzelik el.
Ez így viszont nem igaz.
A valóság szerintem az, hogy ez egy a történelem során létrejövő euró-atlanti érdekszövetség, amely egyfajta nemzedékeken átnyúló kartellezés. Alapja pedig az a banki pénzgazdálkodás, a tőke birtokosainak társasága, akik a 17-18. században emelkednek fel Európában. Eredetük egészen a 14. század elejéig megy vissza, amikor 1307-ben eldőlt, hogy Európában a kamatos kamatra alapuló pénztermelés lesz a mérvadó a keleti típusú hitelezés helyett.
Igen, ez a Templomos Rend elleni inkvizíció éve, amikor az utolsó Nagymestert, Jacques de Molay-t elfogták és később megégették. Ugyanis a templomosok nem csupán harccal, hanem banki tevékenységgel is foglalkoztak, mégpedig igen sikeresen. Európa nyugati részének legnagyobb pénzügyi hálózatát hozták össze.
Tevékenységük lényege, hogy nem kamatra adtak kölcsön, hanem megegyezés szerinti összegre (ami természetesen nagyobb volt, mint a kölcsönösszeg). Ennek legfontosabb különbsége a kamatos kamathoz képest a felülről zárt volta. Ezt a Közel-Keletről hozták. Az iszlám bankok gyakorlata – ha jól tudom – a mai napig ezt követi.
A kamatos kamat lényege ugyanis éppen az, hogy felülről nyitott, a végtelenbe tart. Tehát, ha nem fizet az adós, a tartozása a végtelen felé tartva növekedik. Nem véletlenül tiltották, ameddig tudták. Viszont, mivel az európai uralkodóknak a háborúskodáshoz egyre több és több pénzre volt szüksége és ezt kis területű országaik és birtokaik jövedelmeiből nem tudták finanszírozni (a germán hadurak soha sem az eszükről voltak híresek), egyre gyakrabban vették igénybe ezt a formát. Az uzsora kamat biztosítói pedig a busás haszon miatt jóval nagyobb kockázatot is hajlandóak voltak vállalni, mint mondjuk a keleti rendszer szerint kölcsönadó templomosok. Ez a helyzet állt fenn 1307 előtt is.
Szép Fülöp, Franciaország királya is költséges háborúkat folytatott, amihez pénzre volt szüksége, melyet a Templomos rend biztosított számára, azonban, hogy az összeg visszafizetésétől megmeneküljön és hogy újabbakat kaphasson, 1307-ben Franciaországban elfogatta Jacques de Molay Nagymestert és a többi francia templomost. Nem másért, minthogy kifossza őket. Ez volt a kezdete az uzsora hitelezés első szakaszának. Az így felemelkedő bankárcsaládok nem csupán a pénzbeli haszon kedvéért vállalták a nagyobb kockázatokat, hanem a világi és egyházi hatalomban való befolyásszerzésért is. Ők voltak első és legnagyobb támogatói a reneszánsz művészetnek és minden olyan filozófiai, teológiai és tudományos változásnak, amik előmozdították a távolságot a korábbi keresztény erkölcsöktől.
A valóság szerintem az, hogy ez egy a történelem során létrejövő euró-atlanti érdekszövetség, amely egyfajta nemzedékeken átnyúló kartellezés. Alapja pedig az a banki pénzgazdálkodás, a tőke birtokosainak társasága, akik a 17-18. században emelkednek fel Európában. Eredetük egészen a 14. század elejéig megy vissza, amikor 1307-ben eldőlt, hogy Európában a kamatos kamatra alapuló pénztermelés lesz a mérvadó a keleti típusú hitelezés helyett.
Igen, ez a Templomos Rend elleni inkvizíció éve, amikor az utolsó Nagymestert, Jacques de Molay-t elfogták és később megégették. Ugyanis a templomosok nem csupán harccal, hanem banki tevékenységgel is foglalkoztak, mégpedig igen sikeresen. Európa nyugati részének legnagyobb pénzügyi hálózatát hozták össze.
Tevékenységük lényege, hogy nem kamatra adtak kölcsön, hanem megegyezés szerinti összegre (ami természetesen nagyobb volt, mint a kölcsönösszeg). Ennek legfontosabb különbsége a kamatos kamathoz képest a felülről zárt volta. Ezt a Közel-Keletről hozták. Az iszlám bankok gyakorlata – ha jól tudom – a mai napig ezt követi.
A kamatos kamat lényege ugyanis éppen az, hogy felülről nyitott, a végtelenbe tart. Tehát, ha nem fizet az adós, a tartozása a végtelen felé tartva növekedik. Nem véletlenül tiltották, ameddig tudták. Viszont, mivel az európai uralkodóknak a háborúskodáshoz egyre több és több pénzre volt szüksége és ezt kis területű országaik és birtokaik jövedelmeiből nem tudták finanszírozni (a germán hadurak soha sem az eszükről voltak híresek), egyre gyakrabban vették igénybe ezt a formát. Az uzsora kamat biztosítói pedig a busás haszon miatt jóval nagyobb kockázatot is hajlandóak voltak vállalni, mint mondjuk a keleti rendszer szerint kölcsönadó templomosok. Ez a helyzet állt fenn 1307 előtt is.
Szép Fülöp, Franciaország királya is költséges háborúkat folytatott, amihez pénzre volt szüksége, melyet a Templomos rend biztosított számára, azonban, hogy az összeg visszafizetésétől megmeneküljön és hogy újabbakat kaphasson, 1307-ben Franciaországban elfogatta Jacques de Molay Nagymestert és a többi francia templomost. Nem másért, minthogy kifossza őket. Ez volt a kezdete az uzsora hitelezés első szakaszának. Az így felemelkedő bankárcsaládok nem csupán a pénzbeli haszon kedvéért vállalták a nagyobb kockázatokat, hanem a világi és egyházi hatalomban való befolyásszerzésért is. Ők voltak első és legnagyobb támogatói a reneszánsz művészetnek és minden olyan filozófiai, teológiai és tudományos változásnak, amik előmozdították a távolságot a korábbi keresztény erkölcsöktől.
Az első igazi központ London lett, ami a mai napig a hagyományos irányító szerepet viszi ebben a rendszerben. Hosszú utat tett meg, amíg ott megállapodott. Eleinte Észak-Itália és Dél-Németország volt a pénzügyi központ a 14. századtól. Innen elmozdult Burgundia és Németalföld felé a 15. században. A 16-17. században pedig a világtengerek behajózása és a világkereskedelem megindulása után mind nagyobb szerepe lett az atlanti térségnek. Végül az első „világháború (a hétéves háború 1756-1762)”, majd a francia forradalom és a napóleoni háborúk során egész Európa felé kiterjeszkedett. Talán Napóleon kontinentális zárlata is adott ötletet erre.
Ezt szokták a City-nek vagy London City vagy City of London. Azonban itt álljunk meg, mert ez a pénzügyi hatalom már nem a reneszánszban induló még a feudalizmussal együttműködő uzsora pénzhatalom volt. Ez az új, már csak a pénzre, tőkére és a hitelre alapozó pénzhatalom volt.
Mert a korok során időnként megváltozik az a dolog, ami a hatalom alapja, amit fel kell halmozni, ahhoz, hogy valaki hatalmat gyakoroljon. Ekkor a föld alapú hatalom átalakult pénz alapú hatalomgyakorlássá. S ez egészen mostanáig tartott.
Ezt szokták a City-nek vagy London City vagy City of London. Azonban itt álljunk meg, mert ez a pénzügyi hatalom már nem a reneszánszban induló még a feudalizmussal együttműködő uzsora pénzhatalom volt. Ez az új, már csak a pénzre, tőkére és a hitelre alapozó pénzhatalom volt.
Mert a korok során időnként megváltozik az a dolog, ami a hatalom alapja, amit fel kell halmozni, ahhoz, hogy valaki hatalmat gyakoroljon. Ekkor a föld alapú hatalom átalakult pénz alapú hatalomgyakorlássá. S ez egészen mostanáig tartott.
Erre még visszatérünk.
A Nagy Háború háttérfolyamataként megerősödött egy másik központ is New Yorkban – a Wall Street – ami átvette a „Birodalmi” szerepkört, míg London City az európai irányítást vitte tovább. A kettő pedig egészen mostanáig együttműködött. Erre azért lett szükség, mert a Londoni központ mögött csak egy kis sziget állt. Míg a New York-i mögött egy egész kontinens. Korábban a London-i központ is azért ott lett, mert épp sziget volta miatt biztonságosnak tűnt az európai kontinens helyett, azzal együtt, hogy az akkor kinyíló tengeri kereskedelem kiindulópontja is volt. Ha másképp akarjuk megérteni, ennek a mozgásnak a belső oka a tőke és a pénz áramlása volt és annak mind újabb szülőhelyei.
Erre is visszatérünk végül.
Ez mindig is a Nyugathoz, annak működéséhez kapcsolódott, kapcsolódik. Akkor volt a legnagyobb hatalma, amikor a Nyugat katonailag is ellenőrizni tudta a világ nagyobb részét gyarmatbirodalmak révén. További katalizátora a technológiai fejlődés volt. Figyeljük meg, hogy a háttérben való szövetkezés is mindig akkor tudott szintet lépni, amikor azt valamilyen technológiai szintlépés is kísérte.
Ez volt a Nagy Háború ideje. A Nagy Háború alatt a két világháborút értem, mert valójában egyazon célért zajlott mindkettő. A két pénzügyi központ szorosan összefonódott. Ez látszólag egy pénzügyi abszolút monarchiaként funkcionált. Belül azonban aligha volt ténylegesen is ilyen kompakt egység, ami utasításos rendszerben manuálisan irányította volna a világfolyamatokat. Inkább közös érdekek mentén szerveződő kartell, amin belül nagyon megférhetett a hatalmi harc is.
Ez volt a Nagy Háború ideje. A Nagy Háború alatt a két világháborút értem, mert valójában egyazon célért zajlott mindkettő. A két pénzügyi központ szorosan összefonódott. Ez látszólag egy pénzügyi abszolút monarchiaként funkcionált. Belül azonban aligha volt ténylegesen is ilyen kompakt egység, ami utasításos rendszerben manuálisan irányította volna a világfolyamatokat. Inkább közös érdekek mentén szerveződő kartell, amin belül nagyon megférhetett a hatalmi harc is.
Mert hatalomvágyó emberek alkották mindig is, ezért állandóak lehettek a belső küzdelmek. Ahogy a mindössze három embert magába foglaló triumvirátusok is hamar belső küzdelmek prédái lettek. Mennyivel inkább kitett egy olyan szerveződés a belső küzdelemnek, ami – állítólag – 133 családra alapozódik? Ezt a szempontot emeljük is ki.
Ha ugyanis azt mondjuk, hogy a hatalom megszerzéséért és a hatalom gyakorlásáért szövetkeztek ezek a családok, emberek, akkor azt is el kell fogadjuk, hogy akik benne részt vesznek azt saját hatalomvágyuk érdekében teszik. És egy ekkorának látszó szövetkezés tagjai java része egészen biztosan így állnak hozzá. Nem a távoli bizonytalan jövőben akarják a hatalmat, hanem a jelenben. Ez még egy józan belátás mellett is hatalmi irigységet, hatalmi harcot szül.
Ehhez csatlakozik az emberek hajlama arra, hogy az általuk nem értett, de megtapasztalható dolgokra, folyamatokra mítoszokat alkossanak. A Háttérhatalom is egy ilyen mítosz arra a szerves folyamatra, amit a társadalmi, gazdasági, politikai változások létrehoztak. Az, amit Háttérhatalomnak kezdtek nevezni, valójában egyirányítási struktúra, ami az európai társadalmakban jött létre a technológiai fejlődés lehetőségeit kihasználva.
Példa: A Rothschildok – ha jól tudom – azzal kerültek végleg nyeregbe Angliában, hogy a saját hírszolgálatuk hamarabb hozta meg a waterlooi csata eredményét, mint a hivatalos újságok akkoriban. Ez egy technológiai előny volt. De nem ők találták ki. A Fugger ház már a 15. században megszervezte saját magánhírszolgálatát, hogy a hírek-események korábbi ismerete révén előnyökre tegyen szert. Ez odáig ment, hogy az igazán fontos híreket tükrök segítségével továbbították lovas futárok helyett. Lényegében feltalálva egy proto-távíró rendszert.
A technológia fejlődése és az irányítási mechanizmusok rétegzettsége kéz a kézben fejlődött. És fejlődik ma is. És mivel fejlődik, időnként át is alakul. Ez történt a 18. század végi őrségváltásnál. Ezt tapasztaljuk meg ma is.
Ettől persze évtizedeken át rendkívül erősen tudták befolyásolni a világ működését 20. században. Csak ahogy fejlődött a technológia, erősödött a világkereskedelem és többszereplős lett, fokozatosan vesztett az erejéből. Hogy miért terjeszkedett, ha ez a hatalmát veszélyeztette? Azért, mert a növekedésre van kódolva minden hatalmi rendszer. Teljesen mindegy, mi az alapja, mindegy kik szervezik növekednie kell, mert amint megreked beindulnak a bomlási folyamatok az azonnal fellépő belső feszültségek következményeként.
Belső érdekkörök folyamatos áramlásaiból állt és áll ma is. És a jelen események mutatják meg valójában mennyire nem volt világbíró hatalom sohasem. Ráadásul jól látható, hogy az atlanti térség két oldala kettéválik. És nem csupán politikailag, hanem egy az alapszerkezetet érintő dolog miatt. így el is érkezünk ahhoz a „poénhoz” amit tegnap még a függöny mögött hagytunk. Egyúttal visszatérünk arra a két dologra is, amit itt fentebb függőben hagytam.
Tehát az első tétel, ami mozgatja a jelen hatalmi centrumát, az hatalom alapzatának megváltozása. Eddig – nagyjából – a pénz, a tőke volt a hatalom alapja. A pénz – tehát a pőre csereeszköz – a földtől vette át a stafétát. Azelőtt a rabszolga volt a mértékegység. Most a pénz helyét átveszi az: Adat. Már nem a pénz a birtoklandó forrás, hanem az adat. Ahogy korábban létezésünk a földben összpontosult, majd a pénzben, amit birtokolni tudunk.Mostanra az adat az az aranygyapjú, amit mozgatja a világot. Még maga a pénz is adattá válik, mint kripto. Ahogy annak idején az előző őrségváltáskor a birtok vált pénzzé. Azelőtt meg a rabszolgatulajdon vált birtokká. Láttuk, kik álltak Trump mellett? A techcégek tulajdonosai. Egytől egyig adattulajdonosok, adatforgalmazók.
Tudtuk, hogy Donald Trump vagyonának 40%-a ma a kripto tulajdon? Értjük, hogy miért robbant rá minden komoly szereplő az adatközpontok építésére? Hová áramlik az energiatermelés egyre inkább? Az adatközpontok működtetésére. A BlackRock, a The Vanguard Group, a State Street és társaik, a nagy bankok JPMorgan, Citigroup, Bank of America, Morgan Stanley, Wells Fargo, Goldman Sachs és a többiek, mind átalakulóban vannak vagy lesznek. Ahogy az sem véletlen, hogy a felemelkedő új elit, az adatforgalmazók bátran elengedik az Ukrajna-projektet is. Mivel ott a legnagyobb befektetők és tulajdonszerzők épp az előbbiek, a letűnő elit tagjai voltak. S ahogy bukik a projekt, bukik a várt haszon is. S ők voltak a Biden-éra legnagyobb támogatói is. Amikor a BlackRock nemrég kivonult az ukrajnai újjáépítési bizniszből, tudjuk, hogy mi ment kárba? Egy 700 milliárdos falat. De oda lesz az európai biznisz is, Európával együtt. De adat alapú a közigazgatás is, a közlekedés is hamarosan. A kereskedelem, a gyógyászat, a robotika, a hadászat is adatalapúvá válik lassanként. S ami mindezt majd nemsokára egybefoglalja: az AI, a Mesterséges Intelligencia.
Tudtuk, hogy Donald Trump vagyonának 40%-a ma a kripto tulajdon? Értjük, hogy miért robbant rá minden komoly szereplő az adatközpontok építésére? Hová áramlik az energiatermelés egyre inkább? Az adatközpontok működtetésére. A BlackRock, a The Vanguard Group, a State Street és társaik, a nagy bankok JPMorgan, Citigroup, Bank of America, Morgan Stanley, Wells Fargo, Goldman Sachs és a többiek, mind átalakulóban vannak vagy lesznek. Ahogy az sem véletlen, hogy a felemelkedő új elit, az adatforgalmazók bátran elengedik az Ukrajna-projektet is. Mivel ott a legnagyobb befektetők és tulajdonszerzők épp az előbbiek, a letűnő elit tagjai voltak. S ahogy bukik a projekt, bukik a várt haszon is. S ők voltak a Biden-éra legnagyobb támogatói is. Amikor a BlackRock nemrég kivonult az ukrajnai újjáépítési bizniszből, tudjuk, hogy mi ment kárba? Egy 700 milliárdos falat. De oda lesz az európai biznisz is, Európával együtt. De adat alapú a közigazgatás is, a közlekedés is hamarosan. A kereskedelem, a gyógyászat, a robotika, a hadászat is adatalapúvá válik lassanként. S ami mindezt majd nemsokára egybefoglalja: az AI, a Mesterséges Intelligencia.
Én úgy látom, hogy ezeket a régi erőket, a pénz alapú hatalomgyakorlókat, szervezeteket Európába gyűjtik össze. Kicsit úgy, mint ahogy a vadat hajtják a hajtók az úri vadászok fegyverei elé. Az EU és Nagy Britannia az a reliktum lerakat, ahova beszorulnak a múlt árnyai. Az egykor szebb napokat látó „háttérhatalom” elemei lassanként majd összeszorulnak és mozdulatlan várják a véget. S a pénzfegyvert legyőzi végül az adatfegyver.
A másik dolog, amire visszatérek a területi elhelyezkedése a központnak. Ahogy a Föld körül áramló szelek sem állnak meg soha, a hatalom központjai is állandóan áramlanak világunkban. A Nap Kelten kél és Nyugaton nyugszik. A világot működtető erők Keleten támadtak fel, ott születtek meg az első államok, birodalmak, kormányzatok. Majd évezredes vándorútjukon átkeltek a nyugati óceánon is és az amerikai kontinens keleti oldaláról át a nyugati partra. S most, jelenünkben kelnek át a központi óceán keleti partjáról a nyugati partjára. Vagy, ha a Világsziget felől nézzük, ismét keleten kél a Nap, minden életnek forrása a Földön. És az emberiség műveltségeinek három bölcsője emelkedik ismét fel. Ez a térben egy egész fordulat, míg időben egy fél fordulat. Ez a mozgás a másik dolog, ami megpecsételi a Háttérhatalom sorsát. Az amit így ismerünk, a pénztulajdonosok csoportja, marad Londonban. Ezek kapálóznak több okból is Ukrajnai háború mellett.
Erről majd még úgyis kell értekezni, mert sarokköve a jelenlegi változásoknak. De időszűkében, majd később.
