Biztonságpolitika Geopolitika Geostratégia

Légvédelmi bukóvári – tettetett vagy valós?

be 0 hozzászólás a(z) Légvédelmi bukóvári – tettetett vagy valós? bejegyzéshez

2025.09.10 hajnalán egy légtérsértés történt Lengyelország keleti határán, amit  – ukrán források szerint – 19 orosz drón követett el. Robert C. Castel egy rövid elemzésében adta azt a címet, hogy LÉGVÉDELMI BUKÓVÁRI – AVAGY A NATO DRÓNVIZSGÁJA LENGYELORSZÁGBAN. A 19 drónból 3 vagy négy lett végül lelőve, egy több, mint 100 kilométert tett meg Lengyelország területén. A teljes lengyel légvédelmet és a holland királyi légierő F-35-öseit is mozgósítani kellett.
Ezen cikk hozzászólásainál jelent meg az az elmélet, hogy ez a NATO légvédelmi teljesítmény csak tettetett volt az ellenség megtévesztése végett. Erről fogunk pár gondolatot megosztani itt. 

Az egyik csali

Ilyen állítást a „vesztes” fél szokott megfogalmazni. Valószínűleg ez lesz a fő narratíva a globalista és az atlantista elemzésekben. Robert így összegzi: 

„Ha mindezt összevetjük például Izrael, India vagy Pakisztán 2025-ös elfogási mutatóival, a kontraszt több mint kellemetlen. Az összehasonlítás végeredménye: a NATO-légvédelem éles teszten elvérzett.”

Tegyük hozzá Ukrajna légvédelme is egy klasszissal jobban teljesített, amíg voltak elegendő számban elfogó rakétái. Ezt az arányt úgy nézzük, hogy ez közben nem is közvetlen harci támadás volt. Hanem egy mellékes “látogatás” talán csak teszt. Milyen eredmény születne egy célzott és alaposan előkészített valódi támadás esetén? Mondjuk a múltkori, több, mint 800 drónnal és (!) szuperszonikus és ballisztikus rakétával végrehajtott támadást figyelembe véve…?
És Lengyelország „frontállam” NATO meghatározás szerint és egy évek óta is valóságosan is sokat fejlesztő állam a katonai képességek terén.

Az ismert intézkedéseket figyelembe véve is kizárhatjuk a tettetés lehetőségét. Azonban vizsgáljuk meg közelebbről is, mi volt a kiinduló helyzet. Már tavaly, sőt tavaly előtt is olvashattunk arról, hogy belső felmérések alapján  a Keleti Pajzs, a NATO európai keleti szárnya 5%-os légvédelemmel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy légvédelmi szita van kelet felé, ahonnan  – állítólag – a legnagyobb fenyegetés várható. És hiába telt el több év is, nem tudok róla, hogy történt volna érdemi változás. Illetve ami történt, az európai eszközök nagymértékű kiszállítása Ukrajnába, ahol azokat fokozatosan elnyeli a háború malma. A minap épp arról lehetett olvasni, hogy a németek is leszállítottak egy komplett Patriot rendszert az ukránoknak.

Történetileg 1990-ben, Közép-Európában az ukrajnaihoz hasonló, többrétegű összetett légvédelmi rendszer volt szolgálatban. Ezekhez megfelelő mennyiségű eszköz, lőszerjavadalom és személyzet is volt rendelve. A Varsói Szerződés megszűnésével és a Nyugathoz való kritikátlan közeledéssel, azonban ez a rendszer fokozatosan leépült, majd a NATO tagság elnyerésével a helyi elitek abba a hamis elképzelésbe ringatták magukat, hogy a NATO egy hatékony és átfogó védelmet ad. Nem adott. Csak papírokat kaptunk. És gondolom, azt a háttér ígéretet, hogy az atomernyőt felénk is kifeszítették. Ez utóbbira viszont az vet elég komor árnyékot, hogy utólag Kissinger is azt mondta, hogy az NSZK érdekében (sem) vállaltak volna egy nukleáris háborút a Szovjetunióval. A ’70-es években.

Akkor most 1999 óta…? 

Tehát a régi szovjet rendszer eltűnt. Mi lett utána? Szinte semmi. Itt-ott egy-egy folt, de semmi igazán komoly. A néhány felépített radarállomás csak detektálásra jó. Arra, hogy az igazi Nyugatnak legyen ideje felkészülni egy esetleges támadásra a saját határai mentén. Már ugye ezt gondoltuk. De a jelen valósága az, hogy még az is foghíjas.

Mivel számolhatunk valójában manapság? (ChatGPT összegzés)

1. Nagy hatótávolságú (stratégiai) rendszerek

Ezek alkalmasak ballisztikus rakéták, nagy magasságban repülő bombázók és cirkálórakéták ellen.

  • Patriot PAC-3 (USA, Németország, Lengyelország, Románia, Hollandia, Svédország)

    • NATO gerince a nagy hatótávú légvédelemben.

    • Hatótáv: 70–160 km (légicélok ellen).

  • SAMP/T „Mamba” (Franciaország, Olaszország)

    • Európai fejlesztés, Aster-30 rakétával.

    • Hatótáv: 100–120 km, ballisztikus rakéták ellen is.

  • Arrow 3 (Németország – 2025 után)

    • Izraeli–amerikai fejlesztés, interkontinentális ballisztikus rakéták ellen.

    • A European Sky Shield Initiative (ESSI) részeként beszerzés alatt.

🔹 2. Közepes hatótávolságú rendszerek

Ezek főként cirkálórakéták, harci repülők, UAV-ok ellen alkalmasak.

  • NASAMS (Norvégia, Litvánia, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország)

    • AMRAAM rakétákat használ, integrált NATO-hálózatba köthető.

    • Hatótáv: 25–40 km.

  • IRIS-T SLM (Németország, Észtország, Lettország)

    • Modern német rendszer, Ukrajnában is bizonyított.

    • Hatótáv: 40 km.

  • MEADS (közös német–olasz–amerikai fejlesztés, részben átvéve Patriot helyett).

🔹 3. Rövid hatótávolságú rendszerek (SHORAD / VSHORAD)

Elsősorban drónok, helikopterek, alacsonyan repülő repülők ellen.

  • IRIS-T SLS / MANPADS változatok (német fejlesztés).

  • Stinger (USA, több NATO-tag) – kézi indítású vállról.

  • Mistral (Franciaország, több országban) – hordozható/telepített.

  • Crotale (Franciaország, Finnország).

  • Gepard önjáró légvédelmi gépágyú (Németország – Ukrajnába is szállították).

  • Skyranger 30 / 35 – új generációs Rheinmetall gépágyús rendszer (drónok ellen).

🔹 4. Integrált NATO és európai kezdeményezések

  • NATO Integrated Air and Missile Defence (NATINAMDS)

    • Egy közös parancsnoki és irányítási rendszer, amely összekapcsolja a nemzeti eszközöket.

  • European Sky Shield Initiative (ESSI) – Németország vezeti (20+ ország csatlakozott).

    • Cél: háromrétegű védelem (IRIS-T → Patriot/SAMP-T → Arrow 3).

  • AWACS repülőgépek – légi korai előrejelzés, NATO közös eszköz.

Európában jelenleg körülbelül 40 darab Patriot légvédelmi rendszer üzemel – ez az egész kontinensre, beleértve az ukrajnai telepítéseket is Freedomkomersant.info.

Részletek országonként:

A számokból az derül ki, hogy Európának elsősorban a nyugati része van védve – nem meglepő módon. Az a fajta területi lefedettség viszont nincs meg, amit a Szovjetunió valósított meg évtizedek alatt. Ez a sűrűségű rendszer védte sokáig Ukrajnát is, amíg az etredeti szovjet típusú rakétaállomány el nem fogyott. Ukrajna támogatása keretében a közép-európai országok épp ettől az eszközállománytól szabadultak meg abban a reményben, hogy cserébe hasonló képességű és erejű rendszereket kaphatnak.

Erősen behatárolja ugyanakkor ezeknek a működését és hatékonyságát egy hosszabb távú konfliktus esetén, hogy a légvédelmi eszközök gyártási kapacitása erősen szűkös. Valójában a használók hamar, talán hetek alatt lenulláznák képességeiket azon intenzív támadási képességekkel szemben, amit az orosz hadsereg felvonultat. Főleg, hogy ez a képesség szinte exponenciálisan gyarapszik. Fogalmunk nincs arról, hogy például a Kalinyingrádi Körzet milyen valós képességekkel rendelkezik? Ha a hatszáz-hétszáz kilométeres hatósugarat vesszük csak, akkor Kassa, Trencsén, az osztrák határ, Brno, Pilsen, Prága, Lipcse, Berlin, Hannover, Hamburg, Kiel, Lübeck, Koppenhága (tehát a Kattegat-szoros és az Øresund, a Balti tenger kapuja), a Jütland-félsziget középvonala, Göteborg, Karlstadt, Stockholm, Uppsala is elérhető. Ezt nem is ragoznám…

Nos, nem kaptak, hanem vehettek. De a románokkal még ezt is átadatták. Az egyes rendszerek képességei és számszerűségei világosan mutatják, hogy teljes lefedettséget még megközelítőleg sem képesek megadni. Egy-egy nagyobb egység (pl: főváros) nagyjáboli védelméhez elegendő ez. A ma tapasztalt esemény pedig lényegében ezt igazolja. Mind a leszedett  – négy – drón – a 19-ből -, mind pedig a behatolás mélysége – az egyik drón 300 km-t tett meg lengyel légtérben – mutatja, hogy a számok és a valóság fedi egymást. Vagyis annak a valószínüsége, hogy tettetett védelmi tevékenységről lenne szó, csekély. 

Nos, valahogy így… Arról most ne is beszéljünk, hogy ez simán lehet egy hamiszászlós akció. Mert: Cui prodest? Az ukrán rezsim érdeke, a bukás előtt álló Tusk, Macron, Merz, Starmer és persze Ursula von der Leyen érdeke…

Talán ez is érdekelné

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük