Az államról

Mielőtt belemerülnénk szeretném egy kis „államelmélettel” megalapozni írásomat. Mi is az állam? Milyen is egy állam?

Az állam a mi nyelvünkön egy álladalom. Olyan társadalmi intézmény, ami magának a társadalomnak egy állandóságot ad. Az állam intézmény, másfelől. Azaz a társadalom tagjainak közügyeit van hivatva intézni. Az állam intézményrendszerének olyan szerepe van az emberi társadalmakban, mint az ember szervezetében a csontváznak. Szilárdságot ad, vázat és támasztékot a szerveknek, alakot az egész szervezetnek.

Museum for Prehistory in Thuringia: Model of the neolithic settlement ( 7300 BC ) of Catal Höyük
Museum for Prehistory in Thuringia: Model of the neolithic settlement ( 7300 BC ) of Catal Höyük;

Eredetileg nem voltak államok. Akkor jöttek létre, amikor az emberi közösségek meghaladták azt a létszámot, ami még személyesen vezethető volt egy emberi kollektívum számára (ugyanis eredetileg nem egyszemélyi, hanem közösségi vezetés volt). Ez lényegében olyan városok megjelenéséhez köthető, amelyek gazdálkodása családokon, nemzetségeken átívelő volt. Mint például az öntözéses gazdálkodás. Çatal Höyük ezért nem volt állam, pedig 5000 főnyi lakossal rendelkezett 12 hektárnyi területen. Égetéses-irtásos gazdálkodást folytattak, kis parcellákon, kiegészítve állattartással, kereskedelemmel. A Folyamköz öntözéses, csatornázós gazdálkodása hívta életre az államot. Másként, maguk a Folyamközi városok sem születhettek volna meg. Együtt születtek az állammal. Következő lépcsőfok az egyes városokon túlnyúló állam lett, ami több kezdeti kísérlet (Lugal-Zaggesi) után az akkád Šarrukinnak (Szargon Kr.e.: 24. század) sikerült. Ez volt az első területi birodalom, állam. 5400 katona-hivatalnok intézte az ügyeket szerte az uralt területeken. Ha az egyes emberi közösségeket sejteknek tekintjük az államot szervezetnek nevezhetjük. És a szervezetnek előnye lett az egyes sejtekkel szemben. Sőt a szervezet (állam) korábbi önálló sejtek szervezett egybe és részenként szakosodó, szerepet kapó elemeiből áll össze. Sőt, épp itt az elsőnél megjelennek (az 5400 harcos-hivatalnok) a személyükben közösségektől független szervezők (ügyintézők) is.

Azonban a hatás-ellenhatás törvényszerűsége szerint megjelennek az ellen-államok is, amik szerepe épp az volt, hogy a még független közösségek szabadságukat megtarthassák. Ezek az akkád állam környékén jönnek létre, látván annak előnyeit. Az ember tanulékony… És innen nem volt megállás.

Mára az állam egy sokrétűen szervezett intézményrendszerré vált, ami tömegével alkalmaz a helyi közösségektől gazdaságilag független tisztviselőket az állam irányítóinak érdekében. Gazdag irodalma, magasan képzett szakemberei vannak a jól működő államigazgatásoknak.

Számunkra egy latin-germán minta az irányadó, ha az államról gondolkodunk. Ahol a központosítottságnak fontos szerepe van, amellett, hogy a legfőbb hatalmi ágakat elválasztjuk működésük szerint egymástól. Ennek ugye az az oka, hogy lehetőleg ne lehessen önkényuralmat kiépíteni. Az állam tisztviselőitől elvárjuk, hogy részrehajlás nélkül, külső akarat befolyásolása nélkül működjenek (intézzenek ügyeket) az állam nyilvános szabályrendszerén belül (törvények). Az államnak földrajzi értelemben is világosan lehatárolt területe van. Ez Európában nemzetközi egyezményekben van rögzítve, megerősítve a határ földmérési meghatározásával is. Egy eszményi állam természetesen önállóan intézi ügyeit, nem befolyásolva idegen államok, szervezetek, intézmények akaratától. Ez lenne tehát az általunk ismert állam.

Tovább–> Ádámtól és Évától