Három szerződés

Ami a szerződéseket illeti: A Habsburg-pártiak ezen szoktak lovagolni a három (1463, 1491 és 1506) örökösödési szerződésen. Ez egy eléggé sumák érv. Ugyanis a valóságos háttér ismeretében ilyen alapon a Trianon-i békeszerződést is meg kellene ünnepelnie ezen embereknek. Azt viszont erősen kétlem, hogy ilyennel akár mely Habsburg pártit meg lehetne vádolni. Viszont, ha Trianon esetében tudják, hogy az egy kényszerített szerződés volt – és mint ilyen lényegében érvénytelen, tisztességtelen és becstelen aláírásától kezdve – akkor miért nem akarják ugyanezt észere venni a a Habsburgok esetében? Nyilván azért, mert akkor összeomlik az idilli dualizmus-kori Monarchia koncepció. Hiszen valójában ez az érzelmileg erősen meghatározott elképzelés az, ami motiválja ezeket az embereket.
 
Lássuk, hát ezt a három szerződést:
 
1. 1463. július 19. Mátyás nevében megkötik Bécsújhelyen az első örökösödési
Hunyadi Mátyás

(és béke-) szerződést. Ennek háttere a Mátyás megválasztása óta zajló háborús időszak, amit nagyrészt épp a Habsburgok szítanak a trón megszerzése érdekében. 1439. október 27-én meghal Albert a választott első Habsburg király (akit csak Erzsébet, Zsigmond lánya férjeként került a képbe és lett megválasztva) maga után csak egy megszületendő utódot és egy háború szaggatta országot hagyva. A következő évben, 1440-ben volt az első ostroma Nándorfehérvárnak.

Egy kicsi, de annál jellemzőbb mozzanata volt Albert „uralkodásának”. Mikor Murád Szerbiát lerohanta 1439-ben és megkezdte Szendrő ostromát, Albert bár sereget indít, meg sem kísérli Szendrő felmentését. Hadakozás nélkül elvonulnak. Ez intő jel kellett volna legyen később arra nézvést, hogy mire számíthatunk egy Habsburg uralkodó alatt. Nem tanultak ebből a rendek később és, mikor a Habsburguk végül a magyar trónra ármánykodták magukat meg is valósult. 1527-1714-ig tartott, míg „visszaszerezték” az országot, amit épp ők hagytak három részre szakadni és majd két évszázados hadjárásba dönteni. További jelentősége ennek a rövidke, mindössze másfél évnyi uralkodásnak, hogy erre alapozták később a magyar és cseh trónigényüket.

 

De visszatérve a szerződés hátteréhez, a pusztításokat ténylegesen az egykori husziták végzik (Giškra-Jiškra, Vitovecz), illetve a hazai Habsburg-párti bárók. Több szakaszban zajlódott a belháború. Először Erzsébet (Zsigmond lánya) és a fiatal Jagelló Ulászló (és hívei) között folyt a háborúság (háttérben Frigyessel, aki Erzsébet útján avatkozott a harcok folyásába). Albert örökségül zűrzavart hagyott maga után. Frigyes szintén ekkor került elő, mikor az osztrák rendek  nem fogadták el Albert végrendeletét, s 1439. november 15-én megválasztották. Ezzel közel fél évszázados küzdelem kezdődött a magyar koronáért részéről. Frigyes annak ellenére meresztette szemeit Albert örökére, hogy magának Albertnek csak dédapjuk, II. Albert révén volt rokona.Így megkezdődött a belháború Magyarországon Erzsébet és Ulászló között. 1440-ben a török tört ismét hazánkra és megostromolta Nándorfehérvárt, illetve pusztított a környező területeket. (Előtte 1439-ben ugye Szendrőt foglalta el, 1438-ban pedig Erdélyt dúlták.) Ulászló uralkodásának ideje alatt alig szünetelt a harc. Ilyen hátországi viszonyok között történt Hunyadi 1443-as őszi-téli és az 1444-es Várnai hadjárata is a török ellen. Mindvégig a hátországot fenyegető Frigyessel a háttérben. A következő évek is hadakozással teltek. Így érkezett el az ország 1456-hoz. A Nándorfehérvár-i vár sikeres megvédése után ismét a fegyvereké a szó. Meghal Hunyadi János a csata után, majd alattomban elfogják és kivégzik a fiát Lászlót. Mátyás 13 évesen fogságba kerül. Majd másfél évnyi fogság és bizonytalanság után haza kerül, s királlyá választatik. 1458-1562-ig ismét harcok következtek.

A hazai bárók saját hatalmi körük kiterjesztését remélik egy esetleges idegen uralkodótól. Másik oka az volt e szerződésnek, hogy III. Frigyes korábban

III. Frigyes
ellopatta a Szent Koronát (Kottannerné és társai (Cillei Ulrik, Kesselökői Liptai Bálint, Szécsi Dénes Esztergomi érsek) 1440.) és ezért is sarcot várt. Mátyás teljes uralkodói beiktatásához pedig szükség volt a Szent Koronára is. Ez az időszak és egészen 1439-től 1463-ig jelentős magyarlakta felvidéki és őrvidéki területek váltak a háborúk martalékává. Oda aztán már nem magyarok, hanem szlávok és németek telepedtek lassanként.
Összegezve: A szerződés létrejöttét egy olyan pusztító háborúskodás szült meg, amit maguk a Habsburgok (III. Frigyes), idéztek elő.
2. Szintén Bécsújhelyen, 1506. március 20-án kötik meg az első Habsburg-Jagelló házassági szerződést. Ennek előzménye, hogy 1491. november 7-én a
Pozsonyban megkötött békeszerződésben megerősítik a korábbi Mátyás által kötött szerződést. Ennek az oka is ugyan az, mint az 1463-as szerződéskötésé: a Habsburgok ugyan a Mátyás halála utáni örökösödési háborút nem tudták megnyerni, de roppant nagy károkat okoztak mind emberéletben, mind anyagiakban és az állandó pártviszály szításával a zűrzavart fenntartották.
1503-1504 során több szélütés is éri Ulászlót, ami miatt Corvin János, Mátyás fia
 
uralkodási esélyei megerősödnek. Ezt az idegenek és pártolóik nem akarják. 1504. október 14-én meg is hal Corvin János. Mint mindig, pont időben hal meg
 
egy “jogosabb igénylő” a Habsburg trónigények előtérbe kerüléséhez. Erre kibékül a két legnagyobb párt asszonya, Szapolyai Istvánné és Corvin János özvegye, Frangepán Katalin és eljegyzik Szapolyai Györgyöt és Corvin Erzsébetet 1505. februárjában. János fia, az öt éves Corvin Kristóf így a trón közelébe kerül. De, hogy-hogy nem március 17-én meg is hal. Hiába, no… Erzsébet kicsit később 12 évesen hal meg 1508-ban. Így kihal végleg az egyetlen igazán komoly versenytárs család a Habsburgok trónigénye elől.
1505 második felében egy rövid háborúra is sor kerül, mivel Miksa azzal vádolja Ulászlót, hogy megsértette az 1491-es szerződésüket.
Ilyen előzmények után, a hazai magyar uralkodó megválasztásának elkerülésére megkötik 1506-ban az első kettős örökösödési szerződést.
3. 1515. július 22-én érvénybe lép a korábbi házassági szerződés a II. Ulászló (ur. 1490–1516) magyar és cseh király fia, Lajos később I. Miksa német-római császár (ur. 1493–1519) unokáját, Máriát veszi feleségül, Habsburg Ferdinánd
 
főherceg pedig – Mária bátyja – Jagelló Annával – Lajos nővérével – lép frigyre.
 
Érdekes, hogy bár elméletileg ekkor nagyon messze voltak a Habsburgok a Magyar és Cseh tróntól, mégis, mintha „időutazók” lettek volna gőzerővel haladtak reményeik beváltása felé.
Mindhárom (másképp négy szerződés) közös jellemzője, hogy a Habsburgok létrehozói a zavaros viszonyoknak, amire megszületnek a szerződések. Amikor erre hivatkoznak mai politikai és közszereplők valójában maguk sem tudják, mit mondanak.
További közös jellemző, hogy az esetleges útban álló személyek, mindig időben meghalnak. Mátyás, Corvin János, Corvin Kristóf, végül Lajos király is. Véletlenek persze vannak, hogyne lennének. Azonban ennyi véletlen nincs. S főleg az „időben” történő elhalálozások nincsenek. Mindezt úgy, hogy a Habsburgok mindig úsztak az adósságban. Igaz, ezen adósságok, mindig ugyanabból a körből származtak. De ez már egy másik történet…